Megszokhattátok már, hogy ahhoz hogy én ide írjak ebbe a valamibe, valami hatalmas, világrengető dolognak kell történnie. Hátt ma megtörtént és azt kell, hogy mondjam nem pozitív. Kérem szépen ma kurvájul nagyot csalódtam valakiben, aki nekem nagyon fontos és nagyon közel áll hozzám, mondhatni lassan többet tud rólam, mint én, persze nem nagy örömére. Szóval csalódtam benne egy kurva nagyot. Rá kellett jönnöm, hogy nem olyan egészen, ahogy én eddig őt elképzeltem és bár ő hív engem általában önzőnek és önteltnek, hátt ő sem panaszkodhat. Hogy engedhet meg bárki magának, akkora luxust, hogy bárkivel úgy bánik, mint egy mocskos ronggyal. Hogy egyszerűen ha gondolja félredobja, beszól neki, érezteti, hogy ábszolútte nem fontos a működéséhez. Mert ma ez történt és ő szerinte ez tök természetes, sőtt ahogy fogalmazott bárkivel megteheti. Hátt drágám ez nem így van, mert velem biza ilyet senki sem tehet. Főként azért nem, mert én se tennék soha ilyet senkivel, mert én tartom valamire azt, hogy valaki van körülöttem és ha hülyeségeket is beszél nekem, de mégis tudhatom, hogy fontos vagyok neki, hiszen azért mondja pont nekem, mert bár jobb dolog nem jut eszébe, de velem akar beszélgetni. És a helyedben drága szégyellném magam és változtatnék minél előbb, mert bár csodálatos személy vagy, de ezt te sem engedheted meg magadnak, mert mindenki megunja és egyedül maradsz. Bár én sem szándékozlak elhagyni, mert mint mondottam volt fontos vagy nekem és sokat jelentesz. Ezért kérlek ha olvasod ne sértődj meg a bejegyzésen, de gondolkodj el rajta, hidd el, nem fog megártani.
Na csöky!
